Holló együttes Kis fenyő balladája Ritter Péter Sili Károly Kovács Gábor Körtés József Veres Gyula Parrag Tibor Ajándék c. kazetta 1993. folk ballada magyar hungary music hungarian hegyek sziklák föld ezer virág bárányfelhő szél játszani barát cseperedett tűlevél hegyoldal kanyargó sudár tornyos szánkózni bús fejszés ember hó mesés gyerekek feldíszit cukrok csillogó boldogság nevetés szemétdomb éjjel szivszorító sóhaj gyerekzene gyerekdal

Kukásnak elgurult a gyógyszere

Hajnal 3kor találkoztunk mert neki akkor volt jó. Kocsival voltam. Mint ne mondjak megváratta magát rendesen több mint fél órát vártam rá mire elődugta végre a pofáját. ő is kocsival jött azt mondta az enyém hadjam ott és az övével menjünk tovább. Ez nekem nem tetszett de kénytelen voltam otthagyni a kocsim vagy 404 ott hagyott volna. Nem volt valami kedves. Elővett egy műszert aminek radar hangja volt azzal az egész testem átnézte és a hasam környékén becsipogott azt kérdezte műtötték valaha a hasam környékén mondom nem. Akkor menjek vele mert kiválasztott vagyok. De én tudtam magamról hogy nem vagyok kiválasztott szerintem megnyomhatott egy gombot hogy a készülék bejelezzen mert nekem semmi se volt a hasamba. Azt hazudtam neki hogy találkozhassak vele de igazából nem volt a hasamba semmi. De ő csak mondta a magáét hogy ráhibáztam mert tényleg kiválasztott vagyok csak én nem tudok erről. Na mindegy beszálltam a kocsijába a szemem nem kötötte be amit érdekesnek tartottam mert mindenkinek állítólag beköti a szemét. Nekem nem kötötte be meg is kérdeztem mért nem de nem válaszolt semmit és behajtott egy erdőbe kurva sötét volt föld úton mentünk aztán megálltunk a semmi közepén mondta megérkeztünk kiszállás. Kiléptem és nem volt sehol semmi csak fák most se tudom hol a faszomba vitt sötét volt csak annyit láttam amit a kocsija fényszórója világított. Fa volt mindenhol meg bokor. Bezárta a kocsit bekapcsolt egy elemlámpát arra kért menjek vele. Nemet mondtam és elkezdi látni akartam valamit most itt az alkalom erre én mentem és bementünk egy bokorba közvetlenül utána kellett menni azt mondta ne mellette menjek mert akkor megharapja valami a lábamat és az elég fájdalmas lenne. Na mentem utána és megáltunk egy helyen ahol volt fából egy ajtó a földbe és lakat volt rajta azt kilakatolta kinyitotta abba kellett lemenni én utána mentem lefelé kellett menni magunk után vissza bezárta azt az ócska fa kaput. Mentünk lefelé volt vagy 20 m mély. Lent jó meleg csapott meg ahoz képe